A gyerekek esetében különösen fontos a mentális egészség megőrzése
Az Egészségügyi Világszervezet így határozza meg az oly gyakran szőnyeg alá sepert mentális egészség fogalmát: "a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez."
A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) a szerkesztőségünkbe eljuttatott tájékoztató által a mentális problémák korai felismerésének fontosságára hívja fel a figyelmet, hiszen az időben felállított diagnózis és az ennek alapján megkezdett kezelések késleltethetik a betegség súlyosbodását és a páciens intézményesített gondozásba kerülését, hosszú távon pedig csökkenthetik a terápiás költségeket is.
A 2019-es esztendőben 100.000 romániai lakosra mintegy 2592,3 mentális- és viselkedészavarokkal küzdő beteg jutott, mely sajnos emelkedő tendenciát mutat az egy évvel korábban mért adatokhoz képest, hiszen 2018-ban számuk a referenciaértékhez képest még csak 2444,4 fő volt. 2019-ben a háziorvosok adatbázisaiban több mint félmillió mentális- és viselkedészavarral küzdő páciens szerepelt, a pszichés betegségekkel diagnosztizáltak száma pedig meghaladta a 229 ezret. Uniós viszonylatban hasonlóan sokat mond az az adat is, mely szerint évente mintegy 58 ezer ember vet véget önkezével életének, azaz többen lesznek öngyilkosak, mint ahányan autóbaleset, emberölés vagy az AIDS-betegség áldozataivá válnak.
Depresszió a gyerekek és tizenévesek körében
A súlyos depressziós zavar az egyik leggyakoribb pszichiátriai zavar a gyerekek és a tizenévesek körében, viszont mivel tüneteik egészen széles spektrumon mozognak, a problémát sokszor nem ismerik fel, s ebből adódóan nem is kezelik. A 18. életévüket be nem töltött, depresszióval küzdő fiataloknak alig 50 százalékát diagnosztizálják, holott a betegség szociális és oktatási téren is hátrányosan érinti őket. A háziorvosoknál jelentkező tizenévesek egy harmada érzelmi zavarokkal küzd, 14 százalékukat pedig depresszióval kezelik.
Épp ezért kiemelten fontos, hogy a gyerekekben, a tizenévesekben, hozzátartozóikban, de még a tanügyi dolgozókban is tudatosítsák a mentális egészség megőrzésének fontosságát, az időben történő diagnózis első kapuja pedig maga a háziorvos lehet. A korai felismerés, és az ennek köszönhetően idejében megkezdett kezelés segítheti az érintett gyerekek vagy fiatalok társadalmi reintegrációját és a betegség miatti stigmatizáció felszámolását – nyomatékosítja közleményében a DSP.
Mit tehetünk gyermekeink érdekében a koronavírus-járvány idején?
Azért, hogy megelőzzük a gyerekek és tizenéveseket érintő depressziót, most, a pandémia idején különösen sokat kell tennünk. A közegészségügyi igazgatóság azt tanácsolja a felnőtteknek, hogy a kiskorúakkal beszéljék át mindazokat a változásokat, melyeket a járvány okozott, és bátorítsák őket arra, hogy érzelmeikről nyíltan beszéljenek. Ajánlatos számukra ebben a megváltozott helyzetben is egy napi rutint kialakítani, melyben érdemes pontosan meghatározni azt az időt, amit a gyerekek internetezéssel és videójátékokkal tölthetnek. Fontos ugyanakkor a saját magatartásunkra és érzelmeinkre is odafigyelni, hiszen a gyerekek e tekintetben nagyon figyelmesek, sokszor olyan dolgokat is észrevesznek, melyeket nem is képzelnénk. Amennyiben mégis depresszióra utaló tüneteket vélünk felfedezni rajtuk, tárcsázzuk a 0800.070.030-ás zöldszámot, ahol pszichológiai támogatást lehet kérni. Ez természetesen nem pótolhatja a szakemberrel szemtől szemben való konzultációt, viszont az első lépések megtételében némiképp segíthet. Figyeljunk tehát oda magunkra és gyermekeinkre is, hiszen az egészségben az ép test mellett az ép léleknek is legalább akkora szerepe van.
